Benczúr Gyula 1844-ben látta meg a napvilágot Nyíregyházán a főtér egyik sarkán lévő épületben. Korábban ez volt a városháza, majd az apja gyógyszertára. A város neves szülötte sajnos csak két évig élt a városban, mert kétéves korában Kassára költöztek és művészi pályája is ott indult.
1909. október 17-én hosszú idő után ismét városunkba látogatott és a szülőházán az emléktábla elhelyezésén vett részt. A Vasárnapi Újság 1909. 43. száma így számolt be erről.
BENCZÚR GYULA ÜNNEPLÉSE NYÍREGYHÁZÁN
A magyar festőművészet nagymestere, Benczúr Gyula, hosszú évek után először látogatott el szülővárosába, kedves nejétől, fiától s művésztársaitól kísérve, hogy a tiszteletére rendezett ünnepélyen részt vegyen. A Bessenyei-Kör emléktáblát helyezett ama házra, hol a nagy mester született s gyermeksége első éveit töltötte. A szép és kegyeletes ünnepély nagy s díszes közönség jelenlétében vasárnap (e hó 17-ikén) délután három órakor folyt le. Geduly Henrik evangélikus lelkész remek szónoklata mesteri előadásban volt az ünnepély fénypontja. Az ünnepély előtt Nyíregyháza város küldöttsége, Majerszky polgármester vezetése mellett, átadta a díszpolgári oklevelet, szívből jövő, megható beszéd kíséretében. Az ünnepély után Bessenyei érczszobrát kereste föl az ünneplő közönség, hol a magyar képzőművészek koszorúját Dóri Béla lendületes beszéd kíséretében a szobor talapzatára helyezte. Este nagy hangversenyt rendezett a Bessenyei-Kör. Vietorisz József főgimnáziumi tanár Benczúr tiszteletére alkalmi ódáját hévvel s lendülettel szavalta el. Colbertson Sasa kitűnő hegedűjátékával, Weichardt Auróra aradi énektanárnő művészi énekével, dr. Popini Albertné és Raschofszky Sándor zongorajátékukkal gyönyörködtették a közönséget. Nagyérdekű és tanulságos előadást tartott még Kacziány Ödön a magyar történeti festészetről, Benczúr mester jellemzésével, művészete méltatásával. Fényes bankett fejezte be az ünnepélyt, számos felköszöntővel ünnepelve a nagy mestert.
