A Nyíregyházi városi és járási Rendőrkapitányság ügyeletére 1979. október 2-án távbeszélőn bejelentés érkezett, hogy Nyíregyházán a 19. sz. óvodába ismeretlen tettesek lakatlecsavarás módszerével betörtek, és onnan pénzt, rádiót meg egyéb értékeket vittek el. Október 4-én a városszéli Tölgyes csárdába törtek be hasonló módszerrel, és onnan 4650,- Ft értékű árut, illetve készpénzt loptak el.
Október 18-ig még újabb, a sorozatba illő bűncselekmények történtek. Három óvodába, három bölcsődébe, három iskolába és négy szórakozóhelyre hatoltak be az ismeretlen elkövetők.
A tettesek felderítése érdekében értékeltük az eddig beszerzett adatokat :
- a helyszíni szemlék semmiféle olyan támpontot nem adtak, aminek segítségével a gyanúsíthatók köre szűkíthető lett volna;
- a bűncselekmények szinte kivétel nélkül péntek-szombat-vasárnap történtek, amikor az említett intézmények őrzés nélkül vannak; – a közös tettesekre mindössze a lakatlecsavarás módszere utalt;
- a tettesek sehol sem jutottak nagyobb összegű pénzhez, ezért várható a sorozat folytatása;
- a veszélyeztetett intézmények széles köre kilátástalanná tette a rendelkezésre álló erővel való őrzésüket. A betöréssorozat elkövetése rutinos, de kisstílű bűnözőkre utalt.
A gyanúsíthatók körét úgy határoztuk meg, hogy ellenőriztük az összes hasonló módszerrel dolgozó, szabadlábon levő bűnözőt, és akinél az ellenőrzés gyanús körülményt állapított meg, azt a hétvégi napokon szoros megfigyelés alá vontuk. Ezzel a módszerrel sikerült több potenciális gyanúsítottat kizárnunk a tettesi körből.
A börtönből szabadultak ellenőrzése kapcsán gyanú merült fel arra, hogy a betöréses lopássorozatot Bíró János – többszörösen visszaeső – és társai követték el. Bíró 1979. július 2-án szabadult ötévi börtönbüntetéséből, amelyet betöréses lopások elkövetéséért kapott. Bíró szabadulása után nem állt munkába.
Testvérével, a szintén büntetett előéletű Bíró Barnával – annak ellenére, hogy munkaviszonyban nem álltak – egyre gyakrabban jelentek meg szórakozóhelyeken. A feltűnő költekezést kerülték, számláikat az ő pénzükből a barátaik egyenlítették ki. A költekezés leplezésén kívül más gyanúnk vagy olyan bizonyítékunk nem volt, amely a rutinos bűnözők elszámoltatásához, őrizetbe vételéhez vagy a házkutatáshoz elegendő lett volna. Egyedüli lehetőségünk a nagy erőket lekötő szoros megfigyelés maradt.
A figyelés kezdetét november 17-én, 17, a végét november 19-én 8 órára jelöltük meg. A figyelés végrehajtására tervet készítettünk, amely tartalmazta:
- a figyelés célját;
- a bevont nyomozók számát;
- a használt technikai eszközök (gépkocsik, rádiók) számát és típusát;
- a bűncselekmény elkövetése esetén a tettenérés alkalmával teendő intézkedéseket (őrizetbe vétel, házkutatás stb.); és
- a jelentéskészítés módját a figyelt személyek mozgásáról, magatartásáról stb.
A figyelés kombinált – álló és mozgó jellegű – volt. Egy váltás 4 nyomozóból állt, akik a Bíró testvérek és szüleik lakását ellenőrizték. Ehhez saját személygépkocsijaikat vették igénybe. A figyelők mindegyike el volt látva hasábrádióval. A hírösszeköttetést ezáltal biztosítottuk a két csoport, valamint az irányító parancsnok között, de forgalmazni tudtak az ügyeleti és az URH-szolgálattal is.
A figyelés ötödik órájában a két fivér kijött a lakásból és gyalogosan indult a városba. Különböző árukat és italféleségeket vásároltak, majd szüleik lakására mentek. Itt italoztak és később taxiba ülve visszatértek Kun Béla utcai lakásukba. Éjjel nem mentek el hazulról, de másnap különböző szórakozóhelyeken jelentek meg. Ott barátaikkal találkoztak, akikről később kiderült, hogy a bűntársaik voltak.
Este ismét a szüleikhez mentek, majd 21 órakor gyalog indultak a belváros felé. Itt az egyik szórakozóhely melletti körfolyosós bérházba tértek be, ahonnan kis idő elteltével veszekedés, kiabálás, zaj hallatszott. A figyelők rádión kérték a gépkocsizó járőrök intézkedését, a hangoskodás okának megállapítását, azonban a megfigyeltek a járőrgépkocsi megérkezése előtt futva távoztak. A rendőrök rövidesen tisztázták a történteket.
A Bíró testvérek egy magánlakásba erőszakkal behatoltak és az ott tartózkodó 14 éves kislányt meg akarták erőszakolni. Bíró Jánost és Bíró Barnát az eset után erőszakos közösülés kísérlete és magánlaksértés elkövetése miatt elfogtuk és előállítottuk, majd őrizetbe vételük mellett büntető eljárást indítottunk ellenük. Intézkedtünk továbbá a házkutatás megtartására. Ennek során sikerült olyan tárgyakat találnunk, amelyek a sorozatos betöréses lopásokból származtak.
A gyanúsítottak az erőszakos közösülés kísérletét és a magánlaksértés vétségét elismerték, azonban a betöréses lopásokkal való gyanúsítást mindketten visszautasították. Az ügy nyomozásába bekapcsolódott a megyei vizsgálati osztály is. A kijelölt vizsgáló jól ismerte mindkét gyanúsítottat, hiszen korábbi ügyeiknek is ő volt az előadója. A vizsgálótiszt ismételten kihallgatta mindkettőjüket, de továbbra is tagadtak. Végül a harmadszori kihallgatás hozta meg az eredményt. Bíró Barna részleges beismerő vallomást tett.
Az első beismerés alkalmával – habár indokolt lett volna – taktikai okokból nem került sor a szembesítésre, mert az esetleg a beismerésben levőt rossz irányba befolyásolta volna. Taktikánk eredményesnek bizonyult, mert az újbóli kihallgatások alkalmával Bíró Barna beismerő vallomást tett a többi betörésről és bűntársról is. Kiderült, hogy elfogásuk éjszakáján is betörést terveztek. A nyomozás további szakaszában került sor a szabadlábon levő társak előállítására és letartóztatására.
A tettestársak részletes beismerő vallomást tettek, viszont Bíró János még ekkor sem ismerte el a betöréseket. Ezt követően történt meg a szembesítés. Ő még ekkor is tagadásban maradt és csak a letartóztatást követő tizedik napon tett beismerő vallomást.
A vizsgáló és a bűnügyi osztály dolgozóinak jó együttműködése meghozta a várt eredményt: Bíró Jánosra és 7 társára 23 rendbeli betöréses és egyéb lopást sikerült bizonyítani. Bíró Jánost a bíróság 7 évi, társait 3-tól 5 évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel sújtotta.
ÍRTA: VÁMOSI GYÖRGY r. alezredes
