A nyíregyházi Júlia fürdő az 1970-es év végi átadásakor közfürdő céllal épült. A városban ekkor kb. 16 ezer lakás volt, melyek közül kb. 1000 rendelkezett mosakodó-helyiséggel és 20% volt a vízhálózatba, 10% pedig a csatornahálózatba bekötve.
1897-ben a mai Zrínyi Ilona gimnázium helyén épült és működött közel 50 évig a Júlia gőzmalom. Az építtető Schlichter Gyula volt, aki a malmot feleségéről, Csengery Júliáról nevezte el. A malom 1944-ben a háború áldozata lett, a németek felrobbantották. Helyén áll most a Zrínyi Ilona gimnázium.
Érdekessége az volt ennek a malomnak, hogy 1906-ban Pavlovits Károly építész tervei alapján strand és fürdőmedence működött benne. Tehát nem volt újdonság a környéknek a közel 70 év múlva ideépülő fürdő.
Közfürdők korábban is üzemeltek a városban, melyeket elavultságuk miatt lebontottak, így csak a sóstói kádfürdő maradt a lakosságnak. Ez azonban 6-7 km-re volt a várostól, így szükséges volt egy városközponti közfürdő létesítése is. 1969. januárjában jelentették be, hogy 1970. decemberére elkészül a városi tisztasági fürdője 32 káddal és minderre 14,5 millió forintot szánnak. Az eredeti terv szerint 1970. július 15-én kellett átadniuk próbaüzemre a létesítményt. Az 1963-ban fúrt, 885 méter mély kút, 67 oC-os vízére ekkor kellet rákötniük.
Sok szempontot figyelembe kellett venni a helyszín kiválasztásához:
- A városban olyan helyen legyen, ahol a mosakodó-helyiséggel nem rendelkező épületek többsége van.
- A területe, környezete és az altalaj alkalmas legyen az építkezésre.
- Hévízkút fúrásával a fürdő melegvize biztosítható legyen.
- A használati szennyvíz elvezetése különösebb beruházás nélkül megoldható legyen.
Kiszámolták a várható forgalomhoz szükséges befogadóképességet, ami a sóstói 181 fős lehetőséget is beleszámolva 122 fő lett. Ezt két órás fürdéssel számolva, napi 12 órás nyitvatartással képzelték el. Ehhez egy 32 fülkés kádfürdős és egy medencés részleget terveztek. A medencés részlegben három különböző hőmérsékletű medencét, masszázs, gőz- és hőlégkamrát, valamint egy fektetőt építettek.
A tervezők az épület szerkezeti elemeinek tervezésénél figyelembe vették a vizes üzemű létesítményeknél előírt szabályokat. Többek között meg kellett akadályozni a páradiffúziót és a páralecsapódást. A páraátmenet megakadályozása érdekében a függőleges térelhatároló szerkezeteken párazáró belső burkolatokat tettek, a vízszintes felületeken, azaz a födémekben pedig a hőszigetelő rétegek belső felületei lettek párazáró réteggel ellátva.
Az üzemi víz káros hatásai elleni védekezést részben a vizes helyiségek alápincézése, részben a födémek 3 rétegű ragasztott szigetelése képezi. Kivételt ez alól csak a kádszárny alatti födém képez, ahol a födémszerkezeten belül vízszigetelő réteg nem készült.
Mire eljött az idő, hogy az 1963-ban fúrt kutat megnyissák, kiderült, az eliszaposodott és adott vizet. A problémát orvosolták és 1970. decemberben megkezdhette a fürdő a próbaüzemet. A széles nyilvánosság előtt 1970. december végén nyitotta meg kapuit. A fedett termálmedencéknél ekkor még férfi és női napok voltak, ami okozott is feszültséget, mert a hétvége teljes mértékben a férfiaké volt. 1977. év végére ezt megszüntették, bármikor jöhettek nők, férfiak, vegyesen.
Az első felújítása 1981-ben volt. A tetőszigetelést, a belső részt megújították és a termálkút is generál javítást kapott. Ebben az időszakban napi 200 vendég látogatta a fürdőt.
1982-ben új, egyelőre nyitott medencét kapott a fürdő. A 140 cm mély és 25×13,6 méteres medencét 1984 elejére fedték be. A tetőszerkezete a FEFAG hajdúhadházi üzemében készült ragasztott, tömör akácfából. Ekkor szolárium is került az intézménybe. Az akkori hírek fontosnak tartják kiemelni, hogy a víztisztító és vízforgató berendezést az üzemeltető SZAVICSAV tervezte és építette meg, „jelentős import mellőzésével”.
1989-ben ismét felújításon és egyben átalakításon esett át. A 32 kádfürdőt felszámolták, helyükön öltözőket alakítottak ki. Szaunát, merülőmedencét építettek és 1990-ben felvette a Júlia fürdő nevet. Így írt erről a Szavicsav újságjában Pék János 1989-ben:
„A nyíregyházi Malom utcai fürdő rekonstrukciójának szükségességét az évek során az üzem szerű használatból fakadó elhasználódáson túl az újabb, illetve megváltozott szintű látogatói igények kielégítése, az ehhez szükséges feltételek kialakítása indokolja.
A rekonstrukció során az épület kádfülkés szárnyrészben elhelyezett 32 db kádfülkéje közül 30 db elbontásra kerül, és helyükön férfi, női szekrényes öltözők, vetkőzőfülkék létesülnek. A női öltöző 234, míg a férfi öltöző 504 fürdővendég egyidejű befogadására válik alkalmassá.
Az előcsarnok és a termálmedence tér közötti terület, ahol az öltözők és a büfé helyezkedett el, beintegrálódik a medencetérbe, és itt egy új lóhere alakú gyermekmedence épül, centrumában csobogókúttal.
Az előcsarnokot a medencetértől üvegfal fogja elválasztani. Új, mintegy 60 négyzetméteres büfé létesül, mely a kiszolgálást és fogyasztást mind az előcsarnok, mind a medencetér felé biztosítja. A fedett uszodába a termálmedence teréből két közlekedő épül. A volt kondicionáló terem helyén két darab kvarc és szolárium helyiséget és egy kisebb alapterületű kondicionáló, pihenő helyiséget alakítanak ki.
A gőzkamra és hőlégkamra mellett három szaunakamra létesül a kapcsolódó zuhanyfülkékkel és az új vesealakú szaunamedencével. A fürdő udvarán finn szaunaház és medence épül.
A rekonstrukció által érintett összes tér harmóniába rendezett méret, szín és burkolóanyag használattal nyer esztétikus belsőépítészeti látványt. Az átalakítás kapcsán korszerű légtechnikai, világítási, hangosítási és videorendszer kerül kiépítésre.
Minden remény megvan arra, hogy késő ősszel, a fürdő átadásával a város új színfolttal gazdagodik, a vendégek pedig egy magasabb színvonalú fürdőkultúrát reprezentáló létesítményt vehetnek birtokukba.”
Legközelebb komolyabban 2007-ben újították fel, aztán 2012-ben. Ennél a felújításnál már feltűnt, hogy a pincerészen megjelent a víz, ami a födémből érkezett. Ekkor ezt még kijavították, csaptelepeket cseréltek, megszűnt a vízfolyás. A kutat is felújították. Ezek mellett álmennyezet- és burkolatjavítás és -csere, szauna- és fűtési rendszer-rekonstrukció történt.
2018-ban korszerű nyílászárókat építettek be, napelemrendszer létesült, az úszómedence tetőszerkezetet felújították, de burkolatjavítási és esztétikai javítások is történtek.
Napjainkban
Még 2016-ban eldőlt, hogy új kutat fognak fúrni a fürdő területén, erre 2017-ben 2020-ig tartó engedélyt kaptak, melyet 2021-ben hosszabbítottak meg, ami 2024. év végéig volt érvényes.
Az 1964-ben fúrt kút 899,4 m talpmélységű, az új, mellé fúrandó kutat 920 méter talpmélységre tervezték. A meglévő kút üzemeltetési engedélye 2023.10.31-ig volt érvényes.
Az új kútból percenként 400 liter vizet szeretnének kivenni, de 800 liter/percre van tervezve és mindössze 8,59 méterre lesz a meglévő kúttól. 2017. óta áll a munka, a vízjogi engedélyt rendszeresen megújítják.
A fürdő 2022. októberében az energiaárakra hivatkozva bezárt. Az árak mérséklődése után az önkormányzat a fürdő leromlott állapotával indokolva, továbbra sem nyitotta ki a fürdőt. A 2007-ben rosszul beépített, de 2012-ben kijavított vizesedés a zuhanyzókban tönkre tették a födémet, ezért azok használhatatlanok. Emellett a gépészetet, villamos hálózatot is fel kell újítani, amit 2 milliárd forintra saccolnak.
Nyíregyházán rendszeresek a demonstrációk, a közgyűlési interpellációk a megnyitás ügyében. Egyelőre a városháza hajthatatlan, a fürdő lassan négy éve zárva van.
