Nyíregyháza történelme az 1919-es Tanácsköztársaságban néhány emberre épült. Az egyik közülük Beregi Sándor, akiről 1979-ben jelent meg egy életrajzi írás Botár József tollából. Az akkori narratívát követi, de fontosnak tartom Beregi Sándort megismertetni a nagyközönséggel, ezért megosztom. Itt született, itt élt, történelmünk része. Átadom a szót Botár Józsefnek:
A Szabolcs megyei munkásmozgalom, különösen az 1918— 19-es nagy forradalmi események jelentős alakjai a Beregi testvérek, Sándor és Dezső. Iparos családban születtek. Apjuk Goldstein János férfiszabó, anyjuk Harstein Katalin, Nyíregyházán, az Epreskert utcában éltek. A sokgyermekes családban hat fiú és egy lány született. A fiúk közül többen — Sándor, Dezső, József, Lajos — a kereskedő szakmát tanulták ki, Miklós Budapesten lett újságíró, Béla a diósgyőri vasgyárban főkönyvelő, a család egy lánya, Malvin pedig varrónő volt.
Dezső 1880. március 28-án, Sándor pedig 1882. szeptember 20-án született Nyíregyházán. A belügyminisztérium engedélyével a két fiú vezetéknevét a szülők Beregire változtatták. Az elemi iskola elvégzése után mindkét gyerek fűszerkereskedő tanuló, majd segéd. A század végén a kereskedő ifjúság kezdeti szervezkedése révén kerültek kapcsolatba a munkásmozgalommal.
Sándor mint fűszerkereskedő segéd egészen fiatalon bekapcsolódott az 1886-ban alakult Kereskedő Ifjak Egyletébe, amely tudatosabb, osztályharcosabb szervezeti formája volt az 1881-ben létrejött, majd 1883-ban megszűnt Kereskedelmi Ifjúság Önképző Egyesületének. A Kereskedő Ifjak Egylete fontos szerepet töltött be a kereskedő fiatalok szakmai és politikai nevelésében. Itt előadások hangzottak el a váltó- és kereskedelmi jogból és a szakmával összefüggő különböző kérdésekről. Az egylet évenként Széchenyi-ünnepséget tartott. Beregi Sándor az egyletnek nemcsak tagja volt, hanem vezető szerepet játszott annak irányításában. Később az ő vezetésével is megalakítják a kereskedő munkások betegsegélyző pénztárát. Ez egy ideig nagyszerűen működött. Támogatta a tagokat, üdülőbe küldte az arra rászorulókat, kórházalapot gyűjtött, s tervbe vette, hogy a nyíregyházi Erzsébet kórházat egy pavilon építésével ajándékozza meg. Kétéves tevékenység után a törvény a betegsegélyző pénztárat beolvasztotta a kerületi pénztárba, amelynek igazgatósága fele részben munkásokból állt. A kereskedő munkások Beregi Sándort delegálták az igazgatóságba, ahol csakhamar annak alelnöke, majd elnöke lett. Munkahelye pedig 1911-től a Fűszer és gyarmatáru Részvénytársaság volt.
Beregi Sándor huszonhat éves korában, 1913. június 15-én házasságot kötött a Vay Adám utca 12. szám alatt lakó Stein Ignácz szobafestő lányával, Máriával. Házasságukból három leánygyermek született: Irén, Sára és Ágnes. Mindhárom lány szakmát tanult: Irén varrónő lett, Sára fűzőkészítő, Ágnes pedig női divatkalap készítő.
A megélhetés gondjai mellett Beregi Sándor minden szabad idejét a kereskedő fiatalok szervezésének, nevelésének és a köznek áldozta. Munkás volt munkaszeretetével és a munkásérdekek képviseletével, igazi rajongó szocialista. Mint tudatos szocialista élte át az első világháború borzalmait. Ez az életút vezette el őt és fivérét is az 1918— 19-es nagy forradalmi harcokban való részvételhez.
Tevékeny szerepet játszanak mindketten a nyíregyházi szociáldemokrata pártszervezet balratolódásában. A polgári demokratikus forradalom napjaiban a forradalmi tömegmozgalom szinte kizárólagos irányítója ekkor Szabolcs megyében a tehetséges és tapasztalt nyíregyházi szociáldemokrata pártvezetőség: Kazimir Károly, Schmidt Mihály, a Beregi testvérek (Sándor és Dezső), Fazekas János és mások. Nagy aktivitással vesznek részt a szociáldemokrata szervezetek kiépítésében. A szociáldemokrata párt 1918. november 18-i nyíregyházi gyűlésén Kazimir Károly elnök megnyitója után Beregi Sándor az új tagoknak a párt összetartásának fontosságáról beszélt. Indítványt terjeszt elő, hogy a Munkahivatal kebelében alakult munkaközvetítő vezetőjének Liakovits Sándort válasszák meg, aki a háború előtt a pénztár tisztviselője volt. Határozatot hoztak, hogy a Néptanácstól kérik: Liakovitsot mentsék fel a katonai szolgálat alól.
A gyűlésen Kazimir Károly indítványára megalakították a Nyíregyházi Munkás Tanácsot, amelynek elnöke Beregi Sándor lett, a vezetőség tagjai között ott volt Beregi Dezső is. Az 1918. december közepén újjáalakult szociáldemokrata pártvezetőségben is ott vannak mindketten, Sándor emellett tagja a pártvezetőség oktató bizottságának és a szakszervezeti vezetőségnek is. Igen sokat tett azért,hogy a párt új tagjai felismerjék az elmélet fontosságát, a pártsajtó, a pártirodalom és különösen Marx művei tanulmányozásának fontosságát. A munkástanács nevében6 terjesztette elő a vármegyének a munkások kívánságait, tiltakozott az élelmiszerek igazságtalan elosztása ellen.
A forradalmi tömegmozgalom megfékezésére 1919. január 28-án bevezetett statárium elleni harc irányításában is ott vannak mindketten. A statárium ellen tiltakozik a nyíregyházi néptanács, a szociáldemokrata párt vezetősége és a munkástanács. Ez utóbbi nevében mint elnök, Beregi Sándor félnapos sztrájkra hívta fel a munkásokat 1919. február 7-én. Ugyanezen a napon a munkástanács hatalmas népgyűlést szervez Nyíregyházán.
1919. március közepén Nyíregyházán városi néptanács alakult, amely átvette a vezetést a város képviselőtestületétől.
A néptanácsot Szabolcs vármegye baloldali szociáldemokrata kormánybiztosa, Kiss Roland nevezte ki március 20-án. A 12 tagú néptanácsnak Beregi Sándor is tagja lett.1919. március 21-én Nyíregyházára is megérkezett a hír a tanácshatalom kikiáltásáról. Március 22-én délelőtt 10 órakor a szociáldemokrata pártvezetőség Kiss Roland kormánybiztos mellé Schmidt Mihály, Fazekas János, Kazimir Károly és Beregi Sándor részvételével 4 tagú direktóriumot választott. A munkástanács nevében Beregi Sándor írja alá a Szabolcs vármegye Szociáldemokrata Népéhez intézett kiáltványt.Ezt követően mint elnök, a munkástanács ülésén tájékoztatást adott a március 21-idöntő fordulatról. Március 23-án fivérével, Dezsővel együtt tagja lett a szociáldemokrata és kommunista párt egyesülésével létrejött új pártvezetőségnek. Március 26-án beválasztották az 5 tagú megyei direktóriumba.
Közben Kazimir Károllyal és Simovics Józseffel együtt tagja lett a nyíregyházi városi tanács és a megyei direktórium által kijelölt 3 tagú városi biztosi testületnek is. Direktori és városbiztosi kinevezése miatt Beregi Sándor mint elnök, Kazimir Károly mint társelnök lemondtak a munkástanácsban viselt funkciójukról. A tanácshatalom heteiben Beregi Sándor kezdeményezője és végrehajtója volt számos szociális intézkedésnek. Átszervezte a Szabolcs vármegyei Népjóléti Alapot, ennek intéző bizottságába többek mellett őt is delegálták. Áprilisban megyeszerte megtörténtek a munkástanács-választások. Április15-én beválasztották a városi munkástanács intéző bizottságába, április 18-án a megyei munkástanács intéző bizottságába, ugyanakkor a Tanácsok Országos Gyűlésébe is.
Az ellenforradalom támadása és a székely hadosztály megbízhatatlansága miatt április 21-én a megyei direktórium tagjai elhagyták a várost, velük együtt Beregi Sándor is. így még az aznap megalakult második megyei direktóriumnak nem volt tagja. Április végére a megye nagy része a román királyi csapatok megszállása alákerült. Báj községben azonban megalakult a harmadik direktórium, amelynek tagjai lettek az első direktóriummal elmenekült Beregi testvérék és Fazekas János is.
Szabolcs megyében a tanácshatalom leverésével a vezetők nagy részét elfogták és szeptember 27-én Nyíregyházára szállították, közöttük voltak a Beregi testvérek is.
A megyei direktórium tagjainak, valamint az egyesült párt vezetőségi tagjainak perét 1920 júliusában rendezték meg. A mintegy két hónapig tartó tárgyalás után, melyet dr. Székely Farkas törvényszéki bíró vezetett, Kiss Rolandot és Kazimir Károlyt 5 évi, Schmidt Mihályt 2 év 6 hónapi, Beregi Sándort és Fazekas Jánost2 évi fegyházbüntetésre fő-, ezen felül Beregi Sándort és Fazekas Jánost összesen800 korona mellékbüntetésre, továbbá 5 évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlásának hasonló időtartamú felfüggesztésére ítélték.
Beregi Dezső, mint a vörösőrség megyei szervezője és Helmeczi Lajos, mint a mellé beosztott katonai szakértő elleni perben több mint 80 tanút sorakoztattak fel Kótaj, Demecser, Kemecse községekből. A kótaji tanúk szerint Beregi Dezső „a Habsburg-dinasztia ellen izgatva, azokat a magyarság nyakán négyszáz évig ülő élősdieknek nevezte, akik többé nem kerülhetnek vissza a magyar trónra, mert az ilyen hülyéket fölsallangozva fogják a múzeumokban mutogatni”. A demecseri tanúk a földosztás előnyeit méltató beszédét rótták fel bűnéül. Egyetlen tanú sem tudott a forradalmárokat kompromittáló vádakat felhozni ellenük.
A gyorsított eljárás szerint működő ötös tanács végül Beregi Dezsőt két és fél évi börtönbüntetésre, háromévi hivatal- és politikai jogainak elvesztésére ítélte.Az ellenforradalmi korszakban a tanácshatalom volt vezetőinek forradalmi tevékenysége az illegalitás miatt nehezebbé vált. A börtönbüntetés letöltése után is állandóan rendőrségi megfigyelés alatt álltak. Beregi Sándor a fegyházbüntetés letöltése után volt munkahelyén, Nyíregyházán, a Jókai utca 6. szám alatt működő Fűszer és Gyarmatáru Rt.-nál dolgozott, lakása pedig a Rákóczi utca 24. szám alatt volt.
Illegális tevékenysége ma még jórészt feltáratlan, azt azonban tudjuk, hogy képzettségével, baloldali magatartásával nagy népszerűséget, tekintélyt vívott ki magának a város munkássága körében. A Beregi testvérek megtalálták a lehetőséget a jövő forradalmi nemzedékének nevelésére. Jelentős szerepet töltöttek be a nagyhírű Nyíregyházi Kereskedők, Iparosok Sportegyesülete (NYKISE) vezetésében. Beregi Dezső éveken át volt a futballszakosztály elnöke. Eredményesen irányította a szakosztálymunkáját. Munkálkodásával nemcsak többszörös bajnokság kivívásához segítette csapatát, hanem önzetlen anyagi támogatója is volt a magyar labdarúgósportnak, barátja, atyja volt a játékosoknak. Beregi Sándor pedig tanácsaival segítette a sportegyesületet, majd Willinger Dezsővel együtt alapítója lett a Kereskedő Ifjak Egyletének. A Beregi testvérek számára a sportmozgalom, mint legális lehetőség alkalmat adott a baloldali személyekkel való kapcsolat tartására, a fiatal munkássportolók nevelésére.
Több baloldali gondolkodású vezetővel — az ateista Földes Miklóssal, Klein Bertalannal, Propper József kereskedősegéddel, Sipos Miklóssal, Geiger Györggyel, dr. Fried Sándor nyomdász üzemorvossal, Willinger Dezsővel és másokkal — vezetői voltak a fiatal munkássportolóknak. Ebben a körben érték az első hatások Murczkó Károlyt is, aki a későbbiekben jelentős szerepet játszik a nyíregyházi munkásmozgalomban és a felszabadulás utáni évek politikai harcaiban.Beregi Dezső egészségét a börtönévek nagyon megviselték. Bár felesége, Maibaum Mariska anyagi áldozatokat is vállalva többször szanatóriumba küldte, 1935-ben 55éves korában szívbetegségben elhunyt, sírját Nyíregyházán a Kótaji úti temetőben találjuk.
Beregi Sándornak és családjának tragikus sors jutott. Az országnak a németek által történő megszállása után megkezdődött a zsidó családok gettózása. Beregi Sándor a Rákóczi út 24. sz. alatti lakásán könyvespolca mögött éveken át rejtegetett politikai jellegű irodalmat és plakátokat megsemmisítette. Őt és családját azonban sok más zsidó családdal együtt a Nyírjes tanyai gyűjtőtáborba vitték, ahonnan 1944 májusában tovább szállították Auschwitzba. Ez volt életének utolsó állomása. Itt pusztították el őt és feleségét, legidősebb lányát Irént és annak ötéves kisfiát. Sára lánya, aki egy üzemben dolgozott, megérte a felszabadulást. Ma Beregi Sándornak így két lánya él(t): Sára (Mezei Frigyesnél és Ágnes (Liener Józsefnél, mindketten nyugdíjasként Budapesten. Ezúton is köszönetét mondunk, hogy visszaemlékezésükkel és a családbirtokában levő fényképekkel segítettek bepillantani a forradalmár apa életébe, aki a ma élő nemzedék előtt példaként állhat nagy műveltségével, munkaszeretetével és tapasztalt forradalmi magatartásával.
