Korzó üzletház Nyíregyházán

Kulcsár Attila DLA írását közlöm a 2009-ben megjelent Magyar Építőipar című folyóiratból. Különösen azért érdekes ez számomra, mert kézzel-lábbal tiltakoztam én is a megépítése ellen. Véleményem szerint a Korzó üzletház összenyomja a belvárost, a környező épületek élhetetlenné váltak a kilátás teljes eltakarása miatt. Egy ronda betonmonstrum, amit sokan a csernobili atomerőmű szarkofágjához hasonlítanak és Torzónak is csúfolnak. Lássuk, mit ír róla a szakma:

Előzmények

Ahogy közeledett a megvalósuláshoz a terület beépítése úgy ocsúdott fel a „közvélemény”, a városvédők, városlakók és a helyi politikusok hada, köztük persze az ellenzékkel. Mert hiába is van a rendezési tervek módosításakor is lakossági fórum, közzététel, a hétjegyű számok változásait senki sem ké­pes figyelemmel kísérni, pedig ezekben vannak a beépítési %-ok, párkánymagasságok, „elrejtve”. Csak a látványterv döbbenti rá a laikusokat az épület nagyságára, takarásaira, ha azok erkölcsösen a városlakó gyalogosok látószögéből mutatják be az új térfalakat. No hát itt is meglepődött mindenki , még a hatalmon lévő párt képviselői is, akik pedig megszavazták a létrejött szerződéseket, amelynek alapján a beruházás elkezdődött.
A szakmai közvéleményt ostromolták a városlakók: a hatóságot az engedély miatt, a Tervtanácsot pedig a közremű­ködés miatt. Az Építész Kamara nem állt az ellenzők élére, mert mi láttuk, hogy ez lesz, tudtuk, hogy milyen nagy ház terve ké­szül, és emlékeztünk azokra a tervekre is, amelyek megvalósulásuk esetén a plasztikus, tagolt épülettömeget eredményeztek volna, és egyedi minősé­get Bán Ferenc Kossuth díjas építész szellemiségével.
Olyan ház, amelyre nincs vevő, az nem életszerű. A harminc éve beépítetlen városi kies térség hasznosításának igénye elég nagy tü­relmi idő. Ugyanis a meglévő térfalak azóta állják körül ezt a közlekedési csomópontot, és a szabályozási, be­ építési vonalak azóta kiáltanak épületért. A területen valamikor a város helyközi buszállomása állt, hatalmas buszöblökkel fordulókkal, körforgalommal. Annak kitelepítése után a burkolt felületeken ronda rábetonozásokkal taxiállomás és köztéri parkoló üzemelt.
A privatizáció során egy ügyes vállalkozó fillérekért megvette a Buszvégállomás épületét, telket kanyarított hozzá, és Videó-házként üzemeltette a várótermét és kiszolgáló helyiségeit a rendszerváltás után.
Biztos lehetett volna provinciális társasházakat építeni a Dózsa György utca mindkét oldalára, mint annyi más városközponti foghíjra, de szerencsére a drágán árult telket az olcsó befektetők nem tudták megvásárolni. Egyébként is visszafogta az erkölcsös építészek kritikus megszólalását az a tény, hogyha ők kapják a megbízást, maguk is maximálisan kihasználták volna a beépítés adta lehetőségeket, de a tervezést jó kezekben tudták, Bán Ferenc személyében, akinek a kreativitásában és szaktudásá­ban megbízhattak.
A Plázák, és a multinacionális cé­gek üzletházainak első generációja a városok szélére épült Nyíregyházán is, ahová városkörnyék és a városlakók gépkocsis bevásárló kosárral indulnak. Itt volt hely a több tízezer négyzetméteres házak megvalósítására, a több száz parkoló megépítésére. Nyíregyházán a gyalogos bevásárlók szá­mára külön buszjáratokat indított a Volán az egymás mellé települt Plázák közelébe.
Az újabb üzletház generáci­ók, ma már a vidéken is a városközpontokat célozzák meg, a budapesti Duna Pláza a West End és társaik mintájára melyhez szórakoztató funkciók is társulnak. így aztán még inkább beigazolódni látszik az urbanisták azon félelme, hogy a perifériák plázái kiüresítik a városközponti promenádot,tönkreteszik a kiskereskedelmet és a szakboltokat. A bevásárló központok fedett átriumaiba költöznek a bámészkodók, a történelmi térfalak lelakott, graffitikkel összefestett üres, vagy kiadható kirakató házsoraiból. Jelen esetben itt a várossal kötött alku egy viszonylag hosszú, sétáló utca létrehozását eredményezte a Korzó üzletház, és a városi főtér között, ezáltal vérátömlesztést kapott az elaggott útszakasz és homlokzatai.
Az új térburkolatra kitelepültek a vendéglátás fogyasztó terei, az üzletház falain túlnyú­ló városi élet. A településközponti üzletházak sem képzelhetők el a gépjárművek elhelyezése nélkül, de itt a térszint alatti garázsok kettős kihaszná­lással üzemelhetnek. Az egy-két órás ingyenes használat a hivatalos ügyeiket intézők olcsó parkolását is megoldja. A Korzó üzletház földalatti szintjein 670 gépkocsi álláshely épült ki, amelyik üresen pangó áruház idején is használható, és tehermentesíti a vá­rosközpont álló forgalmát, út menti parkoló állásait.

Tömegképzés forgalmi kapcsolatok

Az épület a legtöbb kritikát zárt, ablaktalan kubusaiért kapta, de hát mit lehet várni egy 4 szintes üzletháztól, amelyik funkcionálisan befelé szervezett. Csak a reklámtáblák, feliratok, árnyékoló lamellák és cégzászlók adnak eszközt az építész kezébe a falsíkok megbontására. Itt az eredeti koncepció, amely minden változatban benne bolt, a kapuzat, a városközpont bejárata. Ez eleve két tömegre bontja az épületet, és a zárt hasábok között egy transzparensszakasz a KAPU üveghídja áll, két levegős és két üvegezett szinttel, melyekről be lehet látnia történelmi utcák házsoraira, és a város főterére a Kossuth térre is.
A tömegek főpárkány magassága a szomszédos épületek 15-16 méteres szintjét célozta meg és csak a 45 fokos hajlásszög alá vonható beljebb húzott felépítmények haladják meg ezt a magasságot. A tömegek zártságát kihangsúlyozza a Vay Ádám körút kétszomszédos épületének tagoltsága: a nyugati oldalán álló, háromszintes vá­rosi árkádsort megvalósító un „Pirosház” (tervezője Kulcsár Attila), és a keleti oldalán meglévő Megyei Művelő­dési Központ épülete, kívül hordott rá­csos tartószerkezetével, cizellált függönyfalas tömege. (Bán Ferenc alkotá­sa).
Ezek mellet a Korzó üzletház csak némi teraszos tagolást, és híd áttörtségét tudja „felmutatni” éjszakai led fénycsíkokkal kihangsúlyozva, és színes márkafeliratokkal kiabálva. Sokan a ház kritikájaként azt is megfogalmazták, hogy eltakarja az emblematikus Művelődési Ház tömegét, de ezt a szerző maga-tette, maga-takarása,és talán jól is jön ez a tagolatlan tömeg a közeljövőben megújuló újkori vá­ros-ikon szomszédságában A ház városközpont felőli térfala azonban tágas szorossá bővül nyugat felé, és az ún. Békeház mellett átjárást és belátást biztosít a Megyeháza előtti Hősök terére.
A másik irányba pedig Lengyel István Biztosító Székháza mellett nyílik betekintést a Szabadság térre, melyet Bán Ferenc másik jellegzetes épülete, a Szakszervezeti Székháznak épült Irodaház zár le.

Alaprajz, funkciószervezés

A városközpont és az üzletház bejáratai a kapu alatt vannak, ahogy az elvárható. Itt van a parkolóház lejárata, a körút felől közlekedési lámpával szabályozva forgalmát. Használat közben kiderült, hogy rövid a lekanyarodó sávhossza és autók csúcsforgalomban akadályozzák az átmenő forgalmat, illetve a kikanyarodás is csak több lámpaváltás után sikerül.
A városközpont parkoló mérlegét az üzletház építése katasztrofálissá tette, mert helyén 200 parkoló állás volt. Az üzletház alatti kétszintes mélygarázs 680 férőhelyes, így pozitív lett a mérleg, de a vidéki ember, amíg megállhat az útpadkánál nem megy le a pincébe. Mára a helyzet rendeződött, az egy-két órás fizetésmentes parkolás kedvéért a hivataljárásra bejárók is igénybe veszik a vásárlók mellett. Az áruház két tömegének személybejárata a híd alatt, a jobb és baloldalon tárul fel. De innen kezdődik a gyalogos belváros, sétáló utcákra felfűzve. tágas sétaterek, közparkok.Az üzletek és szolgáltatások négy szinten, az ellipszis alakú átriumokra vannak fűzve, amelyet szűkös galériák szegélyeznek.

Itt mutatkozik meg leginkább a befektetők telhetetlensége, mert a közlekedő terek keskeny sávja nem hagyja érvényesülni a plázaérzést, az éhes lődörgők egymásszemlélését. Mert az üzletterek polcai között, a világmárkáktól roskadozó tárlók sokat takarnak, és a biztonsági őrök, szúrós tekintetei sürgetőn pásztázzák az üres zsebű, rossz lelkiismeretű lézengőket, mert érzik a ki nem mondott szavakat: na vegyél már valamit vagy húzz el innen. A betervezett kényszerútvonal, a máshol bevált bevásárlói útvonalszervezés itt balul sikerült.
Az egyik átriumban az első szint után csak felfelé haladó mozgólépcsők és a másikban pedig csak lefelé vezetők azt feltételezték, hogy a vásárlók az üveghídon minden szinten átsé­tálnak az egyik tömegből a másikba,hogy megtekintsék az üzletek kínálatát, és közben a város panorámájában gyönyörködnek, nem vált be.
A célirányos vásárlók, akik venni is akarnak valamit, nem szeretik ezt a mézesmadzagot. Megnézik az információs táblát és odamennének azonnal. Ezért inkább ott szoronganak a tö­megek sarkába szervezett liftek előtt,hogy mielőbb feljuthassanak a szakboltba, gyorsétterembe, vagy kijuthassanak a házból.
Mára az üzemeltetők is belátták, hogy a tervezett útvonal nem működik, és az egy éves műkö­dés tapasztalatait elemezve kétirányú mozgólépcsőket és további lifteket építenek be a működő bevásárló központba. Ettől persze az átriumok még zsúfoltabbnak tűnnek majd, szűkö­sebb a belső szabad tér, de ez csak az építész gondja, az üzleti szempontok reményeik szerint jobban érvényesül majd. Az eladótér minden négyzetmé­tere elkelt a nyitásra, a befektető így is megtalálta számításait, a bérlőket a megtérülési időig felbonthatatlan szerződések kötik az üzletterekhez.
A kishalak menekültek volna már az első veszteséges hónapban, viszont a nagyhalak márkaboltjai kibírják a gazdasági válság deficitjeit is.

Szerkezetek

A kétszintes pinceszint kiemelése kihorgonyzott résfalak védelmében történt. Alapozás: cölöpalapozással erő­sített lemezalap. Vízzáró ellenfödémek és pincefal, vízszigetelés drénezett vé­delemmel. A pincefödémek adják a végleges kitámasztását a határoló falaknak. (7. kép)Felmenő szerkezetek: a kivitelezők technológiai ajánlatai szerint többször változtak a tervezés során, végül Peri zsaluzattal készített monolit pillérek ké­szültek 8×8-as tengelytávolsággal, elő­feszített mestergerendákkal, előregyártott, felül bordás kéregelem felett,monolit beton födémmel 22 cm-es összvastagságban.
A híd 27 méteres fesztávú, háromszintes és 10 méterszéles. A födémeket az RHS zártszelvényekből készített függesztőmű tartja. (8. kép) Egyik oldalon dilatációsan kapcsolódik az áruházi tömeg oldalfalához. A garázs szint felett a híd között,és az kitüntetett járművek által használt,ház alól kilógó területeken közúti terhelésre méretezett megerősített födém készült.
A híd üvegszerkezetének nagy üvegtábláit a tervezett lehajlásból származó mozgások felvételére kellett alkalmassá tenni. Az öt méteres táblák a használat próbáit kiállták.

Gépészet

Az épület a városi távfűtés hálózatára csatlakozik 4 MW fogyasztással Az épület klimatizált: fűtés és léghűtéses1,6 MW teljesítménnyel. Az áruházban 300 000 m³ kezelt levegő cirkulál. Az üzletek alapfűtést kapnak, egyesek igény szerint 4 csöves Fancoil kiegé­szítést. A befúvások szintenként, az elszívás a tetőtérben van. Érdekes tanulság, és mindig az üzleti szempontok túligénye a vétkes.
A földszinti főbejá­ratok keskeny szélfogói a forgalom miatt egyszerre nyílnak. Az üzletek bejá­ratai tolták egymás közelébe a tolóajtókat. A légfüggönyös fúvókák melegét az átriumok kürtőhatása egyből a magasba rántja, és a földszinti üzletek bejáratai közelében üldögélő pénztá­rosok télen fáznak. Megoldás: egy mé­lyebb szélfogó zsilip.

Homlokzatok

Az épület külső megjelenését, már az ellenzők kórusa is befolyásolta. A„Szarkofág” jelző okafogyottá tétele igaztalanul is válaszra várt. A főépítész a kivitelezés során a felületek megbontására szólította fel a tervezőket, és építtetőt. Az épület zárt üzletház kubusai vízszintes sávokkal vannak felbontva. A földszinti kirakatsáv fölött a színes márkabolt feliratok reklám mezői sorakoznak.
A homlokzat átszellőztetett gránitlap burkolata bézs és szürke sávokkal sorolt. A szintenként visszaugratott,koracéllemezzel süllyesztett nútokban éjszaka színes led fénycsíkok futnak. A felső szintek teraszos visszaugratása után a döntött tetősíkú üvegfelületek szürke belső fóliázással tükrözik az előttük álló traverzeket, beforduló épü­letszárnyakat.
Az árnyékoló lamellák és megformált tartóvázaik, a függesztősínek a tetősíkból konzolosan kilógva végül is változatos homlokzati struktú­rát alkotnak, nyílások nélkül is.
A híd üvegfalaiban tükröződő tömegek tovább gazdagítják az épület falsíkjait.Csak nem kellene engedni, hogy a tulajdonosok kampányidőszakokban gyermeteg alkalmi dekorációkkal nagy transzparens felületként használják, mert akkor még a tervezett átlátások sem érvényesülnek.

Környezet, sétálóutca

A befektető az alkunak megfelelően elkészítette a Dózsa György utca Kossuth tértől a Vay Ádám körútig tartószakaszának átépítését, sétáló utcává változtatását. Ez a közművek teljes rekonstrukcióját jelentette, a közvilágítás megoldásával, mindenféle magassá­gú, pontszerű és vonalas fényforrásokkal.
A kert és tájépítészet minden eszközét bevetve növénykazetták, csobogók, padok, ücsörgők kerültek a térburkolatokra szabadon hagyva a megkülönböztetett járművek és az üzemeltetés számára a közlekedő sá­vokat. Fák csak módjával lettek ültetve, mert a közművek nagyon behálózzák a térszint alatti területeket.
Azóta az etetők és itatók is kitelepültek ponyvatetőik alá és a sétány egyre inkább élettel telik meg.
A sétáló utca tengelyébe és a főtér súlypontjába került Bán Ferenc „Életfa” nevű szökőkút kompozíciója, a nagyméretű medencében három mé­teres kockába szerkesztett koracélplasztika, ami fatörzsre és ágaira emlé­keztet. Ez okozta a következő botrányt, mert a hívők a modern kompozí­ciót idegennek érezték Nagy Virgil 1905-ben készült tégla architektúrájú katolikus temploma előtt, és Alpár Ignác Korona Szállójának szomszédsá­gában.
Ellenzői egy Szentháromságszobrot láttak volna szívesen a templom előtt, de sem a tervező, sem a vá­ros vezetői nem voltak erre vevők. Az­óta a város kezdi megszokni az új helyzetet, használja a tereket, a házat, és mire kijavítják működési zavarait, meg is szereti.
A ma születettek meg mit se tudnak majd az üzletház szülési, születési fájdalmairól.

Műszaki adatok

Bruttó beépített szint területe:54 000 m².
Nettó hasznos területe: 45 000 m²
Bruttó bekerülési költség: 10 milliárd forint
Építtető: CORSO Bevásárló és Hasznosítási KFT.
Generálkivitelező: STRABAG-MMLKFT. Budapest
Főépítésvezető: Besenyői Szabó Gá­bor
Műszaki ellenőr: Litvai Zoltán
Tervezők:
Felelős építésztervező
Engedélyezési tervek: „A” Stúdió 90KFT., Nyíregyháza
Építészek: Bán Ferenc és László Zoltán, valamint a kiviteli terveket készí­tő team.
Kiviteli terv: „A” Stúdió 90 KFT.
Építészek: Tisza András, Tenkely Szabolcs.
Építész munkatársak: Banu Roland,Kótai Norbert, Nyitrai Norbert, Szabó Béla, Szalai József
Statikus tervezők: C 16 KFT. – Veres Menyhért, STEEL SOFT Mérnöki ésInformatikai KFT. – Tóth Zoltán, ELENIX KFT. – Őrsi József
Gépésztervező: EURO-MADURA KFT.- Laskai Zoltán
Generál elektromos tervező: HUNGAROPROJECT MÉRNÖKIRODA KFT.- Rajkai Ferenc
Közmű tervező: BARTHERV BT. Bartha Miklós
Környezetrendezés: TÉR-TEAM KFT. -Szabó Gábor
Épületszerkezeti szaktervezés: PATAKY ÉS HORVÁTH Építésziroda KFT.- Horváth Sándor
Belsőépítészet: BÓZSÓ ÉPÍTÉSZSTÚ­DIÓ KFT. – Bózsó Csongor
Talajmechanika és Vízföldtan: ENVICOM 2000 KFT. – Dr. Hidasi János