A XX. század eleji nyíregyházi építőmesterek és építészek munkásságáról emlékezett meg 1928-ban a Vállakozók Lapja.
Adorján János okl. építőmester.
Az építőmesterek egyik legtehetségesebb tagja, ki 1905—1907 között a város mérnöki hivatalában volt beosztva.Legnagyobb és közfeltűnést keltő építkezése a „Magyar Ált. Takarékpénztár“ nyíregyházi fiókjának épülete volt, melyet Papp Szabolcs Ferenc tervei alapján épített és a Nyírvíz-szabályozó székháza, mely épület ma is egyik legszebb épülete Nyíregyházának. Lechner Jenő tervei után építette Várallyay Sándor okl. építészmérnökkel egyetemben a Rendőrségi palotát, az evangélikus püspöki lakóházat Pisszer építőmesterrel. Saját terve alapján építette a Karner-féle emeletes bérházat,ezenkívül számos köz- és magánépületet.A közbecsülés és szeretet a korábban működött építőipari szakosztály alelnöki állására szólította őt, majd mint városi bizottsági tag,kivette részét a város közgazdasági munkájából is. E törekvő, komoly építőmestertől még sokat vár az építőipar.
Iloczky János ép. vállalkozó.
1919. év óta működik mint önálló építész Nyíregyházán. Nagyobb munkája az orth. izr. templomnak, Baumhorn Lipót műépítész tervei alapján végzett díszvakolása volt,mely munka a kiváló gondosság és hozzáértés jellegét viseli magán. Saját terve alapján építette Schwotzer József fűtőházi főnök igen csinos és jó beosztású családi házát, ezenkívül sok családi ház került ki kezei alól, melyeket mind maga is tervezett. Az ipari életben több tisztséget tölt be, így számvizsgáló bizottsági tag az ipartestületnél.
Kálmán Károly okl. mérnök, építőmester.
15 éve bír Nyíregyházán önálló magánmérnöki és építési vállalkozói irodával, azóta egyben egy szabolcs megyei nagy hitbizományi uradalomnak gazdasági mérnöke. Ezen idő alatt sokirányú, széleskörű tevékenységet fejtett ki. Több modern tiszti lakot,vasbeton magtárakat és egyéb gazdasági épületeket, gazdasági kisvasutat, kőbánya kisvasútiszállítási berendezést tervezett és kivitelezett. Bars, Borsod, Szilágy és Szabolcs megyékben részint régieben, részint vállalatilag út- és hídépítéseket és több magasépítést hajtott végre. Nyíregyházán egy nagyobb, napi 10 vagon őrlőképességre berendezett úgynevezett Virginia malomtelepet tervezte és építette. A nyíregyházi pénzügyi palota és methodista templomépítését társas cégbe kapcsolódva hajtotta végre. Önálló tervezésben és kivitelezésben épített továbbá Nyíregyházán 8—10 részint földszintes, részint emeletes lakóházat, öt évig volt egy épületkőbánya vezetője is és jelenleg hat éve bérel egy nyíregyházi téglagyárat magasépítési és útépítési tevékenysége mellett.
Kovács Dezső okl. építészmérnök.
Nyíregyházán egyike a keresettebb építészeknek úgy is mint tervező, úgyis mint építési vállalkozó. Hogy a közbizalom olyan nagy méretekben nyilvánul meg vele szemben, annak nemcsak nagy szaktudása az indító oka, hanem az európai embert jellemzőintelligenciával párosult szeretetreméltó modora |is, mellyel mindenkit, aki vele érintkezik, magához csatol. Tervezései magukon viselik a komoly gondolkodást, viszont az épületek belső beosztásán meglátszik a sokat utazott, külföldet ismerő sokoldalú tapasztalata.Nevezetesebb munkái közé tartozik a saját terve alapján épült dr. Komjáthy Kázmér emeletes, kastély jellegű családi háza, ugyancsak a saját terve alapján a ref. iskola épületére történt emelet ráépítés és a Leány Calvineum tornaterme. Várallyay S. tervei alapján építette; a Methodista imaházat Várallyay S. és Kálmán K. mérnökökkel együttesen. Itt a vasbeton munkálatokat és terveket Kovács Dezső végezte. A nyírbaktai székházat Várallyai S. tervei után, a nyírbaktai székházat saját tervei után szintén ő építi, illetve építette. Igen tetszetős formájú városi halcsarnokot saját terve alapján Tóth P. építőmesterrel közösen építette. A városi kertgazdaság víztornyát, Klein L. családi házát, dr. Mihajlovits M. családi házát, dr. Lipták Endre emeletráépítését, stb. szintén ő építette saját tervei alapján.Az építkezéseken kívül egy nagy téglagyárat is vezet, melynek műszaki és kereskedelmi irányítása az ő kezében van. A krónikásnak még sok mondanivalója lesz a fiatal ambiciózus,nagytehetségű mérnökről, ki most is külföldön tartózkodik, honnan bizonyára újabb tapasztalatokkal fog visszatérni.
Pisszer János
építőmester, városi képviselőtestületi és megyei th. biz. tag az építőmesteri gyakorlatát Wagne rJános, Holtzspach A. és Fiai és Hausmann Sándor, valamint Horcher Testvérek és Ilgner cégeknél, mint építésvezető építőmester jelölt, az építészet tervezői gyakorlatát pedig Gerster Kálmán, Kommer József és Nagy Virgil egyet,tanár irodáiban, továbbá Foltz Alfréd bécsi építész irodájában szerezte meg. Nyíregyházára a Samassa-templom építése vitte, melynek tervezői munkálataiban tevékeny részt vett Nagy Virgil oldalán, ki is őt, mint állandó építési ellenőrt küldötte érseki felhívásra a templom építéséhez. Fenti gyakorlata közben számos budapesti bérház és nyaraló, templom és más középület tervezésében és végrehajtásában vett részt és ezzel a gyakorlattal önállósult Nyíregyházán. Már azelőtt is feltűnt szakirányú cikkeivel, melyeket budapesti szaklapokban tett közzé és így Nyíregyházán is, a sajtó útján vitte keresztül, hogy a város felmérési tervet készíttetett, mit Szesztay L. egyet, tanár, a városszabályozási tervet pedig Palóczi Antal készítette el, az építési szabályrendelettel együtt. Pisszer János Nyíregyházán számos építménynek volt a tervezője és végrehajtója. Több magánház, a Korona-kávéház összes pilléreinek kiváltása, az Ungár-áruháznál ugyanez, a tanoncotthon, az ág. ev. püspöki laképület, villák, a r.kath. parochia bővítése, a kath. elemi isk. emeletes épülete, ennek folytatólagos ráépítése, a kir. kath. gimn., több villa, gyárépület, borpincék tanúskodnak tervezői készsége mellett,amely tervek nagy részét saját vállalatában végre is hajtotta.Megbízottja volt a jászóvári Premontrei Kanonokrendnek is, mely megbízása alapján ellenőrzője volt a rozsnyói kir. kath. gimnázium,a Félix-fürdői gyógytár, csendőrlak és Menyhért-szálló építésének tervezője és művezetője a jászói tisztilak, a hetényi tehenészet és többgazdasági épületnek a rendi birtokokon. Vállalatában épült Nyíregyházán több magánház, a postapalota, két társsal a pénzügyi széképület, a városi kislakások épületei, stb., a vencsellői gróf Dessewffy kastély, a kállósemjéni, a napkori Kállay kastélyok átalakításai és bővítései, a mátészalkai vármegyeháza új székháza, a nyíregyházai folyammérnöki hivatal székháza és még számos itt fel nem sorolható épület.Közéleti szerepei közül felemlítjük, hogy mint városi képviseleti tag, tevékeny részt vett Nyíregyháza város fejlesztése érdekében, mert tagja a szakosztályoknak, a magánépitési bizottságnak, az üzemi r. t. igazgatóságának; elnöke volt az Építőiparosok szövetségének, az Ipartestületnek, a Ker. Munkásbiztositó Pénztárnak, a Munkások Rokkant- és Nyugdíj Egyletének. Tagja számos budapesti és nyíregyházai egyesületnek, valamint a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamarának, a róm. kath. Egyháztanácsnak, stb., stb.Az ipari továbbképzésben is jelentékeny működést fejtett ki, mint a tanfolyamok előadója és vezetője, melyeket a Technológiai Iparmúzeum tartott Nyíregyházán. Számos tanítványa lett építőmesterré Nyíregyházán és más vidéki városban.
Ifj. Smiják István építőmester
1919 óta folytat Nyíregyházán önálló munkát, mely idő alatt szaktudásával, gondos pontosságával és közvetlen modorával megnyerte az építtetők bizalmát. A bizalom és a közbecsülés társadalmi kötelezettségeket is rótt ifj. Smiják István építőmesterre, így az iparosifjúság Önképző körének már hat éve áll az élén elnöki minőségben, a városi dalegylet alelnöke, ugyancsak alelnöke a Kér. iparos szövetségnek és a Sportegyesületnek.Nagyobb munkái közé tartozik a Szabolcsvármegyei Erzsébet Közkórház, melyet Tóth Pál építőmesterrel épít közösen, Jendrasik és Fábián tervei alapján; a Munkásbiztositó székház építkezése, a Bethlen utcai városi bérházépítkezése Kovács Tibor tervei alapján, a tokaji kincstári elemi iskola építkezése ifj. lov.Ybl Miklós tervei alapján és a tiszaközi községháza az államépitészeti hivatal tervei alapján. Zseny M. bérházát, Rösl F. kétemeletes magtár épületét, — szép emeletes családi házát saját tervei után építette. Számos köz- és magánépitkezés fűződik még nevéhez Nyíregyházán, az itt felemlített épületeken kívül.
Szuchy József
ép. vállalkozó saját tervei alapján építette: Liptay Jenő korm. főtan., Kollonay Zoltán, Tóth Pál törv. biró családi házait, Jékey Sándor főispán fehérgyarmati kastélyát, Gazdák Otthonát, Schön városi orvos házának homlokzati átalakítását, Friedmann M. emeletes szállodáját és mulatóját, Vay A. gróf kastélyának restaurációját, Lipták D. és özv. Palier L.-né mauzóleumát, stb. Pályadíjnyertes munkái közül felemlítjük a vésztői községházát, melyet 9 pályázó közül(pestiekkel szemben) nyert el. Továbbá a gróf Zichy Ferraris bárkái kastély pályázata, a zalaegerszegi evang. lelkész-lakás pályázata és a máriapócsi zárda és templom restaurálására beadott pályázatai nyertek első díjat, mely építkezések kivitelével meg is bízatott.
Tóth Pál építőmester
nagy szaktudásán és rátermettségén kívül az erős akarat és ugyanolyan energia jellemzi. Talán éppen ennek tulajdonítható a bizalomnak az a ritka megnyilvánulása, mely a még alig 34 éves építőmester hat évi elöljárói tisztség viselése után, az ipartestület elnöki székébe ültette.Nagyobb munkái közül felemlítem a Szabolcs megyei Erzsébet-kórház építkezést, melyet ifj. Smiják István építőmesterrel épít. Korb Flóris tervei alapján építi a zsidó kórházat.
Saját terve alapján a gör. kath. iskola emeletráépítését; Sóstón a napfürdő pavilion és állomásépületét, melyet 18 nap alatt épített fel vasbetonból. Csengeri Mayer E. családi házát, a baptista imaházát, saját házait és Bodor Zs.földbirtokos gazdasági építkezéseit. Ez utóbbinál érdemes megemlíteni, hogy a 25X 7 m. belvilágú pince tetejére egy 25X 5 m belvilágú borházat épített. Tervének alapelgondolása az volt, hogy a széjjel hatni akaró erőket, a ráépített súllyal jobban lekösse és pedig aképpen, hogy a borház falait, a pince boltívének eredő(kezdő) pontja fölé építtette. Schwáb Gy. tervei alapján építette a Balmazújvárosi áll. iskolát, végül a Máv. részére több tisztviselő lakást és állomás épületeket épített.Ezek után
Nagy Kálmán
„Tekta“ cementáru gyárát ismertetjük. Felkérésünkre a gyár szimpatikus tulajdonosa, készséggel vezetett végig gyártelepén s mondhatom, meglepett mindaz, amit ott láttam.A gyár 1920-ban, a mostani tulajdonos által alapíttatott. A hatalmas telepen két óriási munkaterem van, melyek a legmodernebb gépekkel vannak felszerelve úgy a nedves, minta száraz saj tolásra. Különös gyártmányai agyárnak a színes tetőfedő . cserepek, melyeket minden, most divatban lévő színben gyártanak Ugyancsak nagyban gyártatnak a színes padlólakkok is, különböző alak és méretben. Specialitása még a gyárnak a vasbeton kerítés, melynek művészi kidolgozása pótolja a műkövet. Gyártáshoz tisztán zsolcai homokot használnak,ami az áru qualitását már magában is garantálja. A városi Népkert bekerítése és az Államvasút több kilométer hosszú vasbeton kerítései a gyárból kerültek ki. Elvállal a gyár minden az építkezés keretébe tartozó beton- és vasbeton munkát. Most pedig rátérek
Várallyay Sándor
okl. ép. mérnökre, aki a legelfoglaltabbak egyike kartársai között. Úgy a tervezésben, mint a tervek kivitelében megnyilvánuló páratlan szaktudása, mindenek felett a rátermettsége messze vidéken konkurencia nélkül áll. Az építészet elegantia mesterének lehetne őt nevezni, mert tervező munkáinak minden vonásán, legyenek azok bár stylhez kötöttek, vagy öltsenek azok szabadabb formát, magukon viselnek egy elegáns gesztust, mely az ember figyelmét leköti és fogva tartja.Innen magyarázható meg a vele szemben megnyilvánuló szinte osztatlan bizalom, mely munkát munkára halmozva juttat el hozzá. Monumentálisabb építkezései közé tartozik a Maróthy tervei alapján felépült Pénzügyi palota, melyet Kálmán Károly és Pisszer Jánossal közösen épített. Lechner Jenő tervei alapján készítette a vármegyeház Egyház utcai kibővítését, ugyanannak terve alapján a rendőrség palotáját Adorján Jánossal közösen. Saját tervei alapján készült,pompás beosztású, főúri kényelemmel berendezett saját háza, a polgármester villája, továbbá a nyírbaktai és nyíradonyi főszolgabírói hivatal, melyek közül az elsőnek Kovács Dezső okl.ép. mérnök és építési vállalkozója.A jövő bizonyára még sok dokumentumát fogja szolgáltatni a fiatal épitész-mérnök nagy szaktudástól áthatott munkálkodásának. Meg kell még emlékeznünk
Führer Mihály
bodrogkeresztúri bányájáról.A bodrogkeresztúri terméskő az építkezések alapfalazatába és kifaragott állapotban lábazati kőnek kiválóan alkalmas. Ez a bodrogkeresztúri terméskő egyike a legjobb minőségű építési köveknek az egész országban. Szép, szürkésfehér a színe, kiválóan jól köt a malterral,-könnyen és így olcsón idomítható, illetve faragható. A kő maga olyan könnyű, hogy a legtávolabbi vidékre is elbírja a vasúti fuvart és ez a könnyű volta teszi érthetővé azt, hogy téglával szemben nagy munkamegtakarítás érhető el.A terméskő szilárd, hiszen a törési határértéke négyszögem.-ként átlag 246.8 kg., a könnyű volta pedig látható abból, hogy a volumen-súlya mindössze 1,382. A kőnek ez a könnyűsége egyedül áll az összes kőnemek között. A Magyar kir. Államvasutak megállapította róla, hogy egy űrköbméter terméskőnek az átlagos súlya 932 kg., tehát 100 mázsában több, mint 10 űrköbméter terméskő van.
A fényképeket 1928-ban Rosenblatt Emanuel miskolci fényképész készítette
